Amikor megérkeztünk, azonnal letámadtuk Gustavo asszisztensét, Kelly Wainwright, aki a kezünkbe nyomott egy papírt.

Kelly: Ezt töltsétek ki. 

Amikor a többiek is odaértek, örömmel konstatáltuk, hogy mind egészben vagyunk, pedig elég szűkös környezetben utaztunk.

Kelly a többieket is rábeszélte, hogy jelentkezzenek, bár nem értettem miért. Nem az a jobb ha kevesebb jó emberből kellett választani? Mindegy. Beléptem az óriási terembe, ahol Gustavo és Kelly egy három hete éhező vérfarkas tekintetével néztek rám, amitől megremegett a gyomrom. Felléptem a színpadra és kezembe vettem a mikrofont. Anyu kedvencét, Katy Perry "Waking Up In Vegas"-át énekeltem, mert Kendallel ezt énekeltük a szülinapján és mivel még gyerek vagyok, nem is felejtek, pontosan tudtam a szövegét. Csak elkövettem azt a hibát, hogy Gustavo szemébe néztem. Éreztem ahogy elzsibbad a testem, és ájultan lecsúsztam a földre.

.oOo.

Arra ébredtem, hogy Kendall egy vizes kendőt szorít a homlokomra. James fejkendőjét. Az is csoda volt, hogy odaadta. Még ugyan nem ismerem annyira Jamest, de kiismerem, mert nagyon könnyű kiismerni. Az első kérdésem természetes volt, reflexből jött. A másodikon Kendall kicsit meglepődött.

Én: Mi... Mi történt? 

Kendall: Elájultál a meghallgatás alatt. Pedig jó voltál, Gustavo azt mondta tehetséges vagy. De nem vett fel.

Én: Jamest igen?

Tudtam, hogy Kendall mit fog felelni, ezért vele együtt mondtam:

Kendall és én: Mond, van valami James és közted???

Kendall: Honnan tudtad hogy ezt fogom mondani?

Én: Ezt a szomszéd gyerek is megmondta volna.

Kendallel és Katievel találtuk ki, hogy mi nem közmondásokat fogunk mondani, hanem saját mondatokat találtunk ki. Ilyen például ez is, mert a szomszéd gyereke kétéves, és a feladvány olyan könnyű, hogy ő is megmondta volna.

Kendall: Na jó, de most komolyan!

Én: Hát, még nem vagyunk együtt, de valami alakul.

Kendall: Örülök nektek, de ha összetöri a szívedet!

Én: Bátyó, James a legjobb barátod! És nem fogja összetörni a szívem.

Kendall épp mondani akart valamit, de kinyílt az ajtó, és James lépett ki rajta. Nem tűnt sem boldognak, sem szomorúnak, sokkal inkább csalódottnak. Odarohantam hozzá, és a nyakába ugrottam.

Én: Felvettek? Mondd, hogy igen, mondd azt légysziiiiii!

James: Úgy nézek én ki? De inkább beszéljünk rólad, hisz elájultál! 

Én: Rólam... Nem is vagyok annyira érdekes...

James: Jajj, édes, ne mondj ilyet, csodálatos vagy, és igenis, engem érdekelsz, és még száz meg száz másik embert is biztos... Neked olyan szép szemed van! 

Megcsókolt, és éreztem magamon Kendall "vigyázzhugimerteztmegfogodszívni" pillantását, de nem érdekelt, mert nem tudom, hogy hogy fogom megbánni. Talán James csók közben kidob az ablakon? Most komolyan, az alagsorból? Szerencsére ezt sikerült magamban tartanom, mert ciki lett volna, ha csók közben elröhögom magam. Kendall szerencére békén hagyott a "megdöglessz" pillantásával, mert be kellett mennie. Huhh. A bátyám nagyon jó testvér, de néha elveszti a fejét. Mint most. James eltolt magától, belenézett a szemembe, és lecsordult egy könnycsepp az arcán, de közben elmosolyodott. Imádtam ezt a mosolyát, olyan kisfiús, és benne van a "mindjártmegdögleszértem" meg az "ugyenembántottalakmegvalamivel?", és tényleg elolvadsz, ha rád mosolyog.

Én: James, mi történt???

James: Semmi... Áááhhhhh.

Én: Mond el. Nekem nem kell hazudnod, mert tudom,  hogy hazudsz. 

James: Csak annyi, hogy a producer egy sátán, és azt mondta, hogy... Hogy tehetségtelen vagyok! 

Én (átölelem): Nyugi, megmondom... (Carlos és Logan eltrappolt mellettem, biztos meghallották James utolsó mondatát) Fiúk mit...?

Logan (bent kiabál): Maga minek képzeli magát? Királynak? Császárnak? Istennek? Hogy merészelte azt mondani a barátomra, hogy tehetségtelen? Tudja ki a tehetségtelen? Maga!

-Jólvan, ti akartátok, kezdődjön a móka!- gondoltam, mert imádtam veszekedni, főleg Kendallal, mert mindenre van válasza, és nekem is, így kiegészítjük egymást. -De most nem Kendallal kell vitatkoznom- zökkentem ki a gondolatmenetemből.

Én: Logan, ezt azért nem kéne...

Logan: De, Annie drága, kell! 

James: Mit mondtál?

Logan: Azt hogy kell!

James: Nem! Annie-nek azt mondtad, hogy drágám! 

Én: Nem úgy értette!

Kelly: Balhét akartok?

Én: Ööö... Igenem!

James: Mi?

Kelly: Akkor hess!

Kendall: Azt mondta Jamesre, hogy tehetségtelen? Normális ön? És tényleg Logannak van igaza: tényleg ön a tehetségtelen! Nem hallottunk magáról már tíz éve!

James: Srácok ezt nem...

Én (még mindig Jamesen csüngök): De édes kell, mert aki azt mondja rád hogy tehetségtelen, az meglakol érte!

James (szorosabban ölel át): Olyan okos és aranyos vagy Annie, meg sem érdemellek! Nálam jobbat érdemelsz!

Én: De nekem nem kell jobb. Nekem te kellesz!

Megpuszilta a homlokomat és simogatta a hajamat. Hirtelen összerezzentünk Kelly kiáltásától.

Kelly: Biztonságiak!

Úristen, az ikrem az asztalon énekelt, és rugdosta a.... Hát, az asztal tartamát Gustavora!

Kendall: Miért vagy ilyen patkány, óriási kanpatkány, miért vagy ilyen karakán, óriási kanpatkány!

Én: Úristen, Kendall mit csinál?

Carlos: Megmentem! Mit kaphatunk ezért?

Logan: Húsz óra közmunka!

Carlos: Simán megéri!

Carlos és Logan ráugrottak az időközben odaérkező biztonságiakra, és elkezdték őket verni!

James: Annie, te maradj ki ebből!

James is ráugrott a kupacra, mintha kicsi a rakást játszanának, és nem a jövőjükről lenne szó!

Én: Drága ikrem, ha ezt anya megtudja!

Kendall: Nem fogja, mert te nem mondod el neki!

Én: Miért?

Kendall: Na jó nem mondom el neki, hogy csókolóztál Jamesszel, úgy, hogy még nem voltál vele randin.

Anya ugyanis ezért simán egy hónap szobafogságra ítélt volna. Nem szereti, ha olyan fiúval csókolózok, akit még nem ismerek, és anya sem ismeri. Mondjuk Jamest ismeri de ezt most hagyjuk. Nem volt időm, hogy mondjak valamit, mert Kendall is rávetődődött a halomra. Olyan viccesen néztek ki! Rájöttem, hogy viccesnek, vicces, de semmi kedvem nem volt nevetni, főleg úgy, hogy ez nem is egy vicces helyzet! Bármit is mondott James, én is beszálltam. A szerelmesek megbocsátanak egymásnak! Fekete öves karatés vagyok, senki nem állhat az utamba! Rájöttem, hogy a biztonságiak is azok, így három az egy ellen, nem olyan biztató. De! Mivel engem jobban szeretnek, mellettem volt a húgom, aki szintén karatézik, és négy dühös hokis, az egyik a szerelmem, akire azt mondták, hogy tehetségtelen, és természetesen a másik testvérem, az ikrem, akivel bizonyára pont ugyanúgy néznénk ki, ha mondjuk, ő lány lett volna, vagy én fiú. Ja, és Mrs.Mayakowski is itt volt, akit csak azért hívtunk be, hogy biztosak legyünk benne, hogy nem hajt el a kocsival. Nyertünk... Volna, ha nem jött volna erősítés. A rendőrök vittek haza minket. Ajjaj, így anya meg fogja tudni, hogy a fiúk verekedtek a biztonságiakkal, és Kendall lehet, hogy el fogja mondani neki, csókolóztam Jamessel! Jujj!

 

Oldal: Meghallgatás
Big Time Rush kitalált sztorijaim - © 2008 - 2024 - btr-kitalalt-sztorik.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat